A hang nem más, mint rezgés, ami átjárja egész testünket. A zene érzelmeinkre hat, és befolyásolja lelkünk állapotát. Már régóta alkalmazzák gyógyító terápiaként is, és a huszadik századi műszeres kutatások eredményei is alátámasztják lelki, és mentális szintű hatásain túl, szervezetünkre tett hatásait is. A ritmikus hangszerek a biológiai ritmusunkra hatnak, ez pedig már ősidők óta ismert.

Nemcsak a kutatások igazolják, hanem ösztönösen mi magunk is megtapasztalhatjuk, hogy amikor levertek vagyunk, akkor jobb vidám, lelkesítő, ha pedig "túlpörögtünk" akkor inkább megnyugtató, meditációs zenéket hallgatnunk. A dallamos zene kikapcsol, a romantikus muzsika pedig álmodozóvá tesz. A klasszikus zene felemelkedett érzést ad, és az élet szeretetét erősíti bennünk. A zene vigasztalást nyújt, elviselhetővé teszi a bánatot, és megoszthatóvá az örömöt.

Minél kifinomultabban érzékeljük a Világot, annál érzékenyebben halljuk a zenéket, és fülünk is "megtanulja" kiválasztani lélek-dallamát.
Amikor pedig képessé válunk belső világunkban elmerülni, akkor megélhetővé válik a csend, mely nélkül a világ zajában sem hallhatnák meg a dallomot és hangjait lelkünkben.

Ha szereted a jó zenéket, akkor érdemes ellátogatnod Vajda János fotóművész barátom blogjára is, és ha már itt kalandozol, mindenképp olvasd el első bejegyzését is, hogy miért hozta létre ezt az oldalt.